Játszódélután

A gyermekeknek és a szülőknek is szüksége van társaságra. Ma már rengeteg játszóház, játszócsoport elérhető, kedvünkre válogathatunk.

Miután kiválasztottuk, hogy hova megyünk gyermekünkkel, tájékozódjunk néhány fontos dologról:

• Vannak gyerekek, akik nem szeretik a nagy zajt, a tömeget. Ebben az esetben kérdezzük meg, hogy hányan vannak a csoportban, mikor érdemes menni a gyermekkel.
• Bizonyos helyekre be kell jelentkezni. Kérdezzük meg a korosztály összetételét, az árat.
• Ha zárt, kis létszámú csoportról van szó, kérjünk lehetőséget arra, hogy elmondhassuk a gyermekünk problémáit.
• Minden játszócsoportban, játszóházban vannak szabályok. Kérdezzük meg ezeket is, és ezek alapján döntsük el, hogy melyik a megfelelő gyermekünk számára.
• Minden közösségben vannak nehézségek, konfliktusok. Vannak gyerekek, akik csapkodnak, sikítanak, eldobálják a tárgyakat, vagy elveszik a játékot mástól, stb. Vannak viselkedésmódok, amelyek korból is adódnak.

• Fontos:

  • Ha más gyermeke az, aki kiabál, elveszi más játékát, dobálózik stb., és a gyermek szülője nem lép közbe, akkor finoman jelezzük a szülőnek, hogy ez nem a megfelelő viselkedés (próbáljuk a konfliktust kerülni).
  • Abban az esetben, ha a mi gyermekünk viselkedik így, állítsuk meg a folyamatot, beszéljük meg vele, hogy ezt nem szabad (kornak megfelelően), vagy vigyük arrébb, míg lenyugszik.

A szülő szerepe:

• A gyerekek önállóságra törekszenek. Mindent fel szeretnének fedezni. Amikor közösségbe megyünk, a sok új játék, érdekesség nagy csábításnak bizonyul.
• Ne legyünk a gyermek sarkában állandóan. Üljünk le olyan távolságba, hogy mindig lásson minket és mi is lássuk őt.
• Mi felelünk a gyermekünk biztonságáért. Tehát ha a szekrény tetejére mászik, vagy a széken áll, akkor lépjünk közbe.
• Ha a gyermek jól érzi magát, el van foglalva, hagyjuk, had fedezze fel az új területet.
• A gyerekek utánozzák a szüleiket. Ha idegesek, stresszesek vagyunk, vagy nincs kedvünk a játszócsoporthoz/játszóházhoz, akkor ne menjünk, mert a gyermek megérzi a feszültséget és a legapróbb dolgok is kiboruláshoz vezethetnek.

Mi történjen, ha a gyermek nem bírja a közösséget?

• A mai társadalom sokszor sugallja azt, hogy mennyire fontos, hogy a gyerekek korán kerüljenek kapcsolatba más gyerekekkel.
• Sok gyermeknél ez nem okoz gondot, bár lehetnek olyan időszakok, amikor kevésbé tolerálják a közösséget.
• Abban az esetben, ha a gyermek nagyon magába fordul, elutasítja más gyermek közeledését, nem akar kapcsolatba lépni stb., és ez hosszabb időn keresztül fennáll, mutassuk meg egy szakembernek. Gyermekpszichiáterek, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok tudnak segíteni annak kiderítésében, hogy mi állhat pontosan a háttérben.
• Amíg nem kapunk magyarázatot gyermekünk viselkedésére, ne erőltessük az ilyen helyzeteket. Nem kell bezárkózni, de érdemes pl. játszótérre olyan időpontban menni, amikor nincsenek sokan.