Esküvő

Gyermekkel esküvőre menni sok előkészületet igényel. Szenzoros gyermekkel pedig nagyon fontos az előre tervezés, a „b” terv felállítása.

Néhány hasznos tipp, hogy mindenki számára jól sikerüljön egy ilyen esemény.

• Amikor meghívót kapunk egy esküvőre, gondoljuk végig, hogy az egész esküvőre magunkkal szeretnénk-e vinni a gyermeket, vagy csak a ceremóniára, esetleg csak a vacsorára.

• Beszéljünk a fejlesztőinkkel, hátha kapunk jó ötleteket arra, hogy mire kellhet külön is figyelnünk.

• Hívjuk fel a mennyasszonyt /vőlegényt. Beszéljünk velük néhány mondatban a gyermekünk problémáiról. Figyeljünk arra, hogyan reagálnak. Ha esetleg stresszt vagy visszakozást érzünk a hangjukban, ne bátortalanodjunk el. Mondjuk el, hogy megteszünk mindent azért, hogy se a házasulandó feleknek, se a gyermeknek ne legyen rossz élménye az esküvőn. Ezzel megnyitjuk a kommunikációs csatornát, így mindenkinek lehetősége lesz megfogalmazni aggályait.

• Ha eldöntöttük, hogy a gyermek min vesz részt, beszéljük át vele az ott várható eseményeket. Csak arról beszéljünk, amin részt fog venni.

• Nézegessünk videókat, fényképeket esküvőkről.

• Ha lehetőség van rá, menjünk el az esküvő előtt a helyszínre, járjuk körbe azt.

• Amennyiben a vacsorán is részt vesz a gyermek, ha szükséges kérjük neki külön ételt, vagy vigyünk magunkkal olyat, amit szeret.

• Az ültetési rendért felelős személyt kérjük meg, hogy a helyünk ne legyen zsúfolt helyen, és lehetőségünk legyen könnyen, feltűnés nélkül elhagyni a helyiséget.

• Készítsünk egy tervet minden eshetőségre, és ezt beszéljük át azokkal a személyekkel, akik velünk jönnek az esküvőre. Így mindenki tudja, mit kell tenni, ha probléma adódik.

• Ha a gyermek elviseli a füldugót vagy a fültokot, vigyük magunkkal.

• Mikor érzékeljük, hogy a gyermek az ingertúltelítődés jeleit mutatja, ne várjuk, menjünk ki vele. Egy kis pihenő után gondoljuk végig, hogy tudjuk-e folytatni vagy haza kell menni.

• Ha szülőként szorongunk, próbáljunk meg a „realitásban” maradni. Mérjük fel a gyermekünk állapotát, és ha minden rendben van, próbáljuk élvezni az esküvőt. Ellenkező esetben nyugodtan menjünk ki vele pár percre.

• Fontos: ne aggódjunk azon, hogy ha előbb kell elmennünk. Amennyiben a házasulandó felekkel megbeszéltük, hogy adódhat ilyen helyzet, senki sem fog megsértődni. Mindenki érdeke, hogy az esküvő jól sikerüljön. A mi célunk szülőként pedig az, hogy gyermekünk ne sérüljön.

• Az esküvő után hívjuk fel az újdonsült házasokat. Köszönjük meg a meghívást. Mondjuk el, hogy milyen hálásak vagyunk, mert segítettek a gyermeknek átélni egy ilyen különleges eseményt. Ezzel is erősítsük meg őket abban, hogy jó döntést hoztak, hogy nem zárták ki a gyermeket.

• Ne felejtsük el, hogy egy esküvő rengeteg ingerrel és stresszel jár. Normális fejlődésmenetű gyermekek is elfáradnak, a mi szenzoros gyermekeinknek pedig elképzelhető, hogy néhány napig tart, míg „kipihenik” ezt az eseményt.