Kérdések és Válaszok az SPD-ről I.

Fontos: Minden gyermek más, ami az egyiknél mükődik, a másiknál nem biztos, hogy bevállik.

 

Néhány információ arról, hogyan is lehet „könnyebbé” tenni a mindennapokat.

 

  1. Hogyan tudom elkerülni a meltdown-t nyilvános helyen?

A meltdown nagyon gyakori az SPD-s gyerekeknél. Ezzel tudják csak kommunikálni a világ felé, hogy „Elég, túl sok az inger!”. Szülőként ezt nagyon nehéz megélni, de van néhány stratégia, ami segíthet, így mind a gyermek, mind a szülő könnyebben vészelheti át ezt a szituációt.

Ilyenek például:

  • Meg kell ismerni, hogy mik azok a tényezők (pl. zajok, napszakok, tevékenységek), amelyek a túlterhelődéshez vezetnek.
  • Meg kell ismerni, hogy milyen viselkedési jelek jelennek meg a meltdown előtt:
    • nyöszörgés
    • ujjszopás
    • elkéri a cumit
    • lábujjhegyen kezd el járni
    • enni és inni kér folyamatosan
    • látszik rajta, hogy szorong
  • Érdemes megbeszélni a gyermekünkkel egy jelet (pl. befogja a fülét, szemét, jelzi, hogy haza szeretne menni, ki szeretne menni az adott helyről, stb.), ha úgy érzi, sok az inger. Nagyon fontos ezt keretek közé szorítani, hogy csak akkor használja a jelet, ha ténylegesen úgy érzi, túltelítődik az ingerekkel.
  • Ha észleljük, hogy túl sok az inger és ennek már előjeleit is tapasztaljuk, nagyon fontos - ha megoldható -, hogy a gyermeket vigyük ki a szituációból. Nem jó, ha benne tartjuk, mert negatív élményként marad meg, fokozódik számára a stressz.
  1. Étterem?! Hogyan legyen mindenki számára elviselhető?
  • Beszéljük át mielőtt mennénk, hogy mit szeretnénk enni. Interneten utána lehet nézni az étterem kínálatának.
  • Ha különleges alkalom ez, akkor próbáljunk meg szülőként arra koncentrálni, hogy nem az evésről szól az együttlét, hanem inkább egy kellemes családi időtöltés.
  • Ha lehetőség van rá, vigyük magunkkal játékot, rajzlapot, színes ceruzákat.
  1. Amikor elhozom a gyermekemet a bölcsőde/óvoda/ iskolából az autóban/BKV-n rendszeresen meltdown-ja van? Miért van ez?
  • A bölcsőde/óvoda/iskola „elvárja” a gyerekektől, hogy „rendesen” viselkedjenek. Nyugodtan üljenek, megcsinálják a feladatokat, sorba álljanak, ne futkározzanak, stb. Az ilyen helyzetekben sok inger van (hangzavar, sok a fény, illat, stb.), amelyet az SPD-s gyermekek nehezen dolgoznak fel. Ideig-óráig képesek összetartani a viselkedésüket, amely nagyon nagy erőfeszítést követel tőlük. Amikor már biztonságban, ismert környezetben vannak, akkor a sok felhalmozott stressz, a túltelítődés kijön belőlük. Nagyon fontos, hogy szülőként hagyjuk, hogy kiengedjék a gőzt, természetesen a testi épségük biztosítása mellett.
  1. Mit javasol a szülőknek, akik szenzoros gyermeket nevelnek?
  • Talán a legfontosabb az, hogy a szülő legyen felkészült. Nagyon fontos, hogy a gyermeket minden esetben felkészítsük bármilyen új élmény is vár rá.(pl. új játszótér, rendezvény, stb.)

  • Felkészíteni a gyermeket mindig az első lépés, mielőtt bármi újba kezdünk. Ez történhet úgy, hogy elmondjuk neki, hova megyünk és ott mi fog történni. Használhatunk képeket, hogy tudja, hogyan néz ki az a hely, ahova megyünk vele. Érdemes lehet videót vagy fényképeket készíteni, hogy a későbbiekben át lehessen beszélni az élményeket.

  • Mindenképpen készüljünk „menekülési” tervvel, tehát ha a gyermek számára túl sok az inger, legyen hova „elbújni”, amíg megnyugszik.

  1. Hajvágás és a fésülködés. „Anya fáj, hagyd abba!”

  • Érdemes olyan szerepjátékot kitalálni, ami azzal foglalkozik, hogy fodrászhoz megyünk, hajat fésülünk.

  • Érdemes olyan képeket kinyomtatni és megmutatni a gyermeknek a hajvágás előtt, ami bemutatja, hogy hogyan is zajlik ez a folyamat.

  • Ha mi magunk megyünk fodrászhoz, érdemes a gyermeket magunkkal vinni, hogy lássa, hogy zajlik élőben a hajvágás.

  • Ha olyan a saját fodrászunkhoz visszük a gyermekünket, érdemes előtte elmondani, hogy mi a problémája a gyermeknek, így a fodrász is másképpen áll majd hozzá a helyzethez.

  • Lehet, hogy szükséges, hogy a gyermek saját törülközőjét vigyék magukkal a hajvágáshoz.

  • Olyan ruhába öltöztessük fel, amit könnyű levenni és kirázni, hogy ne zavarják a hajszálak.

  • A hajvágás után érdemes fényképet készíteni és nagyon megdicsérni a gyermeket, mert a túlérzékeny gyermekek számára a hajvágás egy nagyon nehéz dolog.

 

 

 

Forrás: Tara Delaney,MS, OTR/l:The sensory processing disorder Answerbook(Sourcebooks , Inc. , 2008)