Bullying

Mi is az a bullying?[1]

Szándékos, ismétlődő viselkedés, melynek célja, hogy fizikális vagy pszichés fájdalmat/kárt okozzon egy nem provokáló, magát megvédeni nem tudó diáknak (egyenlőtlen hatalmi viszonyok).

A bullying lehet:[2]

Fizikai: ütés, gáncsolás, az áldozat tárgyainak, pénzének elvétele

Szóbeli: gúnynevek, fenyegetés, stb.

Indirekt: rosszindulatú pletykák terjesztése, gúnyolódás, megbélyegzés, stb.

Írott: cyberbullying (facebook, chatprogramok, sms, stb.)

• Sajnos Magyarországon is egyre elterjedtebb, hogy a gyerekek szándékosan okoznak fájdalmat egymásnak. A normál fejlődésmenetű gyermekek is ki vannak téve a bullying veszélyének, őket is nagyon megvisel egy ilyen helyzet. Egy eltérő fejlődésmenetű gyermeknél - akin vagy látszik, vagy nem, hogy “más” - is olyan nyomokat hagyhat a bullying, amelyet később nagyon nehéz helyre hozni.

• Nagyon fontos, hogy az iskolának legyen megoldási stratégiára arra, hogy hogyan lép fel az ilyen esetekben.

  • A tanároknak meg kell tanítani, hogy mik azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermeket piszkálják.

  • A gyerekeknek tudnia kell, hogy mit jelent a bullying, hogyan tudják ezt kezelni, kinek jelezhetnek, és hogyan tudják leküzdeni.

• Nagyon fontos, hogy beszéljünk már egészen kis kortól arról, hogy mit kell olyan helyzetben tenni, mikor piszkálják, beszólnak neki, stb.

• Ha azt vesszük észre, hogy önmagához képest visszahúzódó, csendes, magába zárkozó, esetleg agresszív lett, üljünk le beszélni arról, hogy mi történik az iskolában.

  • Óvatosan, ne direktbe érdeklődjünk, próbáljunk meg tapogatózni.

  • Ne kicsinyítsük le a problémát, ne példálódzunk azzal, hogy mi is túléltünk ilyet, mindenki átesik ezen, stb.

  •  Biztosítsuk gyermekünket arról, hogy mellette állunk, és megoldjuk a problémát együtt vele.

• Beszéljünk a piszkálódó felek szüleivel, majd a gyermekükkel. Kérjük ehhez segítséget iskolapszichologustól, iskolai szociális munkástól, vagy az iskolától.

• Lehet, hogy gyermekünk azt mondja, megoldja egyedül a problémát, akkor is figyeljük, és ha olyan tüneteket észlelünk, amiből tudjuk, hogy nincs rendben a dolog, avatkozzunk bele.

• Ha sem a piszkálódó fél szüleinél, sem a gyermeknél nem érünk el eredményt, beszéljünk az osztályfőnökkel és az igazgatóval is.

• Próbáljunk meg minél több információt biztosítani azzal kapcsolatban, hogy mi történik, milyen módón piszkálják (ha szükséges a saját gyermekünk engedélyével nyomtassunk ki emaileket, sms-eket, stb., ha ilyen csatornán is zajlik a bullying - mindig csak a gyermekünk engedélyével tegyük ezt!).

• Ha a betegsége miatt piszkálják, és módunkban áll, megkérhetjük valamelyik fejlesztőjét, hogy jöjjön el az iskolába, és tartson az osztálynak előadást arról, hogy mit jelent az SPD (vagy a társdiagnózisok), ez mivel jár, és a többi gyermek hogyan segíthet.

• Próbáljunk meg - ha van ilyen - iskolapszichológussal is konzultálni.

  • Amennyiben van rá lehetőség, kérjünk mediációt.

  • Ha nincsen, abban az esetben is próbáljuk meg elérni, hogy felnőtt vezetésével, de egy asztalhoz üljenek le a gyerekek, és kommunikáljanak egymással a problémáról.

• Nagyon fontos, hogy a bullying-ot komolyan vegyük. Sokkal nagyobb problémák lehetnek, ha nem lépünk közbe időben.

Néhány cikk a bullying-ról:

•  https://iskpszi.elte.hu/wp-content/uploads/2011/05/J%C3%A1rmi-%C3%89va_Iskolai-er%C5%91szak-megel%C5%91z%C5%91-program-OBPP.pdf.
• https://gyermekpszichologus.blog.hu/2011/08/18/bullying_avagy_az_iskolai_bantalmazasrol
• https://hun.tabby.eu/uploads/1/6/8/6/16865702/booklet_hun.pdf.
• https://www.magyarpedagogia.hu/document/1_Nagy_MP1123.pdf.