Diagnosztikai kérdőív

Taktilis érzékelés:

A bőr receptorainak jelzése az érintésről, a nyomásról, hőmérsékletről, fájdalomról és a szőrszálak mozgásáról.

A tapintási érzékelés rendellenes működésének jelei:

1. Az érintés túlérzékenysége

Váratlan könnyed érintéstől megijed, nyugtalanná és agresszívé válik.

Csecsemőként nem szereti/szerette, ha kézben fogják, megölelik, elhúzódhat, sírást válthat ki.

Pelenkacserénél idegessé, frusztrálttá válik.

Fél vagy elkerüli az olyan szituációkat, amikor közel kell állni más emberekhez (pl. sorban állás).

Megijed, ha hátulról megérintik, vagy ha olyan érinti meg, akit nem lát (pl. takaró alatt).

Nehezen viseli a fésülködést, megválogatja, hogy milyen hajkefével lehet fésülni.

Zavarják a különböző lepedő anyagok (használt lepedő, felgyűrödött lepedő).

Elkerüli a csoportos szituációkat, mert fél a hirtelen érintéstől.

Elkerüli, elutasítja a közeledést, kivéve a szülőktől és testvérektől (bizonyos esetekben tőlük sem fogadja el).

Nem szereti a puszikat, letörli azokat.

Szereti az ölelést.

Esőcsepp, zuhanyzás, a szél a bőrön heves reakciót vált ki, olykor ellenséges, elkerülő magatartást eredményez.

Túlreagálhat apró vágásokat, sérüléseket, csípéseket.

Nem tud hozzáérni bizonyos anyagokhoz (takaró, plüssállatok).

Nem vesz fel új, vagy merev ruhákat. Nem tud elviselni garbót, övet, farmert, sapkát. stb.

Nem használja a kezét játék közben.

Nem szereti/elkerüli/elutasítja a „kosszal” járó játékokat, mint pl. homok, sár, ragasztó, gyurma, borotvahab, szappan. stb.

Frusztrálttá válik, ha koszos lesz a keze, le kell törölnie vagy meg kell mosnia.

Nagyon csiklandós.

Frusztrált lesz a zokni varrásától, vagy egyáltalán nem tud zoknit felvenni.

Frusztrált lesz a ruha érintésétől a bőrén, sortot vagy rövid ujjú pólót tud csak felvenni egész évben, babaként a meztelenséget, vagy csak egy pelenkát tud elviselni, állandóan leveszi a ruháit.

Hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot tud csak viselni egész évben, így elkerülve, hogy a bőrét bármilyen más inger érje.

Frusztrálttá válik, ha az arcát meg kell mosni.

Frusztrálttá válik hajmosás, körömvágás közben.

„Válogatós”, bizonyos ízű és állagú ételeket eszik csak, különböző állagú ételeket nem lehet összekeverni, vagy hidegen vagy csak melegen fogyasztja az ételeket, nem próbál ki új ízeket.

Nem hajlandó mezítláb sétálni a fűben vagy homokban.

Lábujjhegyen jár.

2.Az érintés alulérzékenysége

Minél több érintésre van szüksége, megfog/megérint mindent és mindenkit.

Nem érzi, ha megérintik/nekimegy valaminek, csak ha nagy erővel és intenzitással teszi azt.

Nem zavarják a sérülések, mint zúzódások, vágások, karcolások, nem sír oltásnál.

Nem érzékeli, hogy a kezei, arca koszos, vagy folyik az orra.

Önveszélyes, csipkedi, harapja, ütögeti a saját fejét.

Mindent a szájába vesz.

Más gyerekeket és állatokat rendszeresen bánt.

Rendszeresen hozzáér, simogat olyan dolgokat, amelyek megnyugtatják.

Szereti az erős anyagokat, amelyek erős taktilis reakciót váltanak ki.

Élvezi, és külön keresi a „koszos” játékokat.

Szereti a vibráló és erős szenzoros inputokat.

Szereti és keresi az erős, édes, savanyú, sós ízeket.

3. A taktilis érzékelés megkülönböztetési nehézségei

Nehézségek a finommotorikában, mint gomb begombolása, cipzár fel/lehúzása.

Nem tudja megnevezni, hogy hol érintették meg a testét, ha nem látja azt.

Fél a sötétben.

Összevissza öltözik fel, nem veszi észre, hogy kifordítva vett fel ruhákat, nem tűrte be, vagy csak félig az inget, a cipő nincs bekötve. stb.

Nehezen használja az evőeszközt, ollót, ceruzát.

Két éves kor után is mindent a szájába vesz.

Nehezen ismeri fel a tárgyak formáit, színét, anyagát, súlyát, hőmérsékletét. stb.

Nem tudja megmondani érintés útján, hogy milyen tárgyat fogott meg, csak ha látja, pl. mikor benyúl a hátizsákba, fiókba.

Vesztibuláris érzékelés: a belső fül inputja, amely felelős az egyensúly, a gravitációs változások, a mozgástapasztalatok, és a térben való elhelyezkedés érzékeléséért.

Vesztibuláris érzékelés zavara

1. A mozgásra való túlérzékenység

Nem szereti a játszóteret: csúszdát, hintát, mászókát elkerüli.

Lassan, óvatosan mozog, jobban kedveli az ülő feladatokat.

Nem szereti a lifteket, mozgólépcsőket, hányingere lehet, míg ezekben utazik, általában leül a földre.

Szüksége van folyamatosan egy felnőttre, akiben bízik.

Fél/retteg attól, hogy elesik, még ha ennek nem áll fenn a veszélye.

Fél a magasságtól, akár egy lépcsőfoktól, járdaszegélytől.

Szorong, ha a lába elhagyja a talajt.

Fél, ha fel—le kell járni a lépcsőn.

Nehezen viseli, ha valaki más megmozdítja, pl. a székét közelebb tolja az asztalhoz.

Csecsemőként/babaként nem szerette az ugrálót vagy a babahintát.

Fél vagy nehezére esik a biciklizés, ugrálás, egy lábon egyensúlyozás (csukott szemmel még inkább).

Nem szerette, ha hasára fektették csecsemőként.

Könnyen elveszti az egyensúlyát, bizonytalannak, szétszórtnak tűnik.

Fél az olyan feladatoktól, amelyekhez jó egyensúlyra van szükség.

Nem szereti a gyors, forgó mozgásokat.

2.Mozgásra való alulérzékenység

Folyamatosan mozog, nem tud megülni.

Gyors mozgásra van szüksége, szeret forogni, szereti az intenzív mozgásokat.

Szereti, ha a levegőbe dobják.

Órákig képes forogni, anélkül, hogy elszédülne.

Ugrál a bútorokon, trambulinon, szereti a forgószékben forogni, szeret fejjel lefelé lógni.

Szeret magasra hintázni hosszabb ideig.

Szereti az izgalmas szituációkat, néha már veszélyes helyzeteket teremt.

Állandóan fut, ugrál a sétálás helyett.

Hintáztatja a testét, rázza a lábát, mozgatja a fejét miközben ül.

Szereti a hirtelen, gyors mozdulatokat, pl. átmenni egy fekvőrendőrön az autóval.

3. Szegényes izomtónus és/vagy koordináció

Húzza a lábát, vagy túl laza a teste.

Sokszor összerogyik, lefekszik, lerakja a fejét, miközben ülő tevékenységet folytat.

Nehezen emeli fel a kezét, fejét, lábát, ha hason fekszik.

Gyakran „W” pozícióban ül, hogy stabilizálja a testhelyzetét.

Gyorsan elfárad.

Óvatosan fogja meg a tárgyakat.

Nehezen tudja elfordítani a kilincset, nehezen nyit és csuk be dolgokat.

Nehezen tudja tompítani az esését.

Nehézséget okoz a felöltözés, a cipzár felhúzása, a gomb begombolása.

Esetleg soha sem mászott.

Nem érzékeli jól a testének határait, nekimegy tárgyaknak, lever tárgyakat, átesik tárgyakon.

Rossz finommotorika, nehezen használ ceruzát, ollót, evőeszközt, stb.

Rossz finommotorika, nehezen kap el labdát, nehezen mászik bordásfalra, mászókára.

Gyakran cseréli a kezét feladatoknál, 4/5 éves korára nem alakul ki a kéz dominancia.

Nehezen nyalja a fagyit.

Nem tudja, hogyan irányítsa a testét mozgás közben, pl. ha át kell lépni valamit.

Nehezen tanul meg feladatokat, tánclépéseket.

Proprioceptiv érzékelés: az izmok és ízületek inputja a testhelyzetről, súlyról, nyomásról, mozgásról, a testhelyzet változásáról.

A proprioceptiv zavar jelei

1. Ingerkereső viselkedés

Keresi az ugráló, ütköző tevékenységeket.

Csapkodja a lábát sétálás közben.

Ülés közben folyamatosan jár a lába.

Harapdálja vagy szopja az ujját, ropogtatja az ízületeit.

Szereti, ha szorosan becsavarják egy súlyozott takaróba.

Jobban szereti a szűk ruhákat.

Szereti a nagy öleléseket.

Összecsapkodja a játékokat.

Szereti a birkózós, csikis játékokat.

Direkt elesik.

Órákig képes lenne trambulinon ugrálni.

Csikorgatja a fogát.

Szereti tolni/húzni/rángatni a tárgyakat.

Szeret magas helyekről, bútorokról leugrani.

Gyakran üti, bántja, löki a többi gyereket.

Rágja a ceruzát, a ruháját, stb.

2. A mozgás megítélésének nehézsége

Nehezen itéli meg, hogy mennyire kell elengedni/megfeszíteni az izmait egy feladatnál (pl. kesztyű felvételnél, mászókázásnál).

Nehezen szabályozza írásnál/rajzolásnál, hogy mennyire kell a ceruzát lenyomni (túl gyengén/túl erősen használja).

Az írása összevissza, radírozásnál eltépi a papírt.

Gyakran töri el a játékokat és tárgyakat.

Nehezen ítéli meg egy tárgy súlyát (pl. egy pohár vizét), ha felvesz valamit a földről. Túl nehéznek talál egy-egy tárgyat, vagy túl hevesen emeli fel, ezzel a tárgy elrepülhet.

Nem tudja a könnyű és a nehéz fogalmát megkülönböztetni, nem tudja két tárgy közül megmondani melyik milyen súlyú.

Mindent nagy hévvel csinál, pl. járás, ajtóbecsukás, tárgyak áthelyezése.

Az állatokkal is túl hevesen játszik.

Hallási inger feldolgozási zavar (hallássérülés nélkül)

1. Túlérzékenység a hangokra

Olyan zajokat is hall, amelyeket mások nem (ventillátor zaja, méhecske hangja, az óra kattogása, stb.).

Fél bizonyos hangoktól, pl. WC lehúzása, hajszárító, porszívó, kutyaugatás stb.

Megzavarják, elterelik a figyelmét a hirtelen, váratlan zajok, pl. fűnyírás a távolban stb.

Gyakran kéri az embereket, hogy maradjanak csendben, vagy halkabban beszéljenek.

Elfut, sír, befogja a fülét, ha hirtelen hangos zajt hall.

Nem szeret moziba, színházba, rendezvényekre, fesztiválokra menni.

Sokszor az alapján ítél meg valakit, hogy milyen a hangszíne.

2.Alulérzékenység a hangokra

Sokszor nem reagál a verbális utasításokra és a saját nevére.

Sokszor csak a zaj kedvéért zajong.

Szereti hangosan nézni a tv-t.

Nehezen jegyzi meg a feladatokat.

Bizonyos zajokra nem figyel oda.

Nehezen tudja megmondani, hol van a hang forrása.

Egy–egy feladat közben beszél, sokszor hangosan.

Nagyon keveset gagyogott babaként.

Többször meg kell ismételni az instrukciót.

A száj tapintási funkciójának túlérzékenysége

1. Túlérzékenység

„Válogatós”, sokszor extrém ételeket eszik csak: nagyon kevés dolgot fogad el, nem mindegy a gyártó, a márka, nem próbál ki új ételeket, esetleg csak otthon hajlandó enni.

Csak püré állagú ételeket eszik 2 éves kora után is.

Fuldoklani kezd, émelyeg bizonyos ételek állagától.

Nehezen nyel, rág, félre nyelhet, vagy félhet attól, hogy megfullad.

Fél, nem hajlandó elmenni a fogorvoshoz.

Nehezen viseli a fogkrémet, fogmosást, szájvizet.

Szereti az ízetlen ételeket, nem eszik édeset, sósat.

2.Alul érzékenység

Mindent megnyal, megkóstol, megrág.

Intenzív ízű ételeket szereti.

Nyáladzik még a fogzás utáni időszakban is.

Rágja a haját, tárgyakat, ujjait.

Állandóan bevesz mindent a szájába a baba kor után is.

Úgy csinál, mintha minden ugyanolyan ízű lenne.

Szereti az elektromos fogkefét és a fogorvost.

A szaglószervek zavara (szaglás)

1. Túlérzékenység a szagokra

Olyan szagokat is észrevesz és negatívan reagál rájuk, amelyeket mások nem éreznek.

Megmondja más embereknek, ha furcsa, kellemetlen illatuk van.

Bizonyos ételeket nem eszik meg az illatuk miatt.

Hányingere lesz, zavarják a fürdőszobai illatok.

Zavarják, irritálják a parfüm illatok.

Nehezen viseli a konyhai illatokat.

Nem tud más házában játszani az illatok miatt.

Illat alapján dönti el, hogy kit kedvel és kit nem.

2. Alulérzékenység a szagokra

Nehezen különbözteti meg a rossz illatokat.

 Mérgező anyagokat is megiszik, mert nem érzi az izét.

Bizonyos rossz illatokat/szagokat nem vesz észre.

Mindent megszagol, amivel találkozik.

Szaglás útján kommunikál, teremt kapcsolatot tárgyakkal.

A vizuális érzékelés zavara (szem rendellenessége nélkül)

1. Vizuális túlérzékenység

A túl nagy fényre érzékenyen reagál, befogja a szemét, sír, fejfájása lesz.

Nehezen fókuszál a feladatra, hosszabb ideig dolgozik egy feladaton.

Hamar elterelődik a figyelme más vizuális stimmulustól a szobában: mozgás, dekoráció, ablak, ajtók. stb.

Nehezen viseli a színes szobákat, a kevésbé megvilágított szobákat.

Dörzsöli a szemét, fejfájása lesz a tv nézéstől.

Kerüli a szemkontaktust.

Szeret a sötétben játszani.

2. Vizualitás alulérzékenység (a követés, a megkülönböztetés és az érzékelés nehézségei)

Nehezen tudja megkülönböztetni a hasonló betűket pl. p és q, b és d,+ és x, a négyzetet és a téglalapot.

Nehezen látja a teljes képet, a részletekre koncentrál csak.

Nehezen talál meg bizonyos tárgyakat pl. papírt az asztalon, ruhát a szekrényben, stb..

Gyakran elveszti, hogy hol tartott, amikor egy könyvből másol, vagy a táblát figyeli.

Nehezen kontrollálja a szemmozgását, amikor mozgó tárgyat kell követnie.

Nehezen határozza meg a különböző színeket, formákat, méreteket.

Gyakran elfelejti, hogy hol tartott olvasásnál vagy a matematika feladatoknál.

Megcseréli a betűket bizonyos szavaknál, visszafelé olvas szavakat.

Panaszkodik, hogy duplán lát.

Nehezen találja meg a különbségeket két kép között, a szavaknál, szimbólumoknál, tárgyaknál.

Nehezen rak ki puzzle-t, nehezen másol formákat, nehezen vág ollóval.

A papír aljára vagy tetejére ír.

Összekeveri a bal és jobb kezét.

Hamar elfárad az iskolai feladatokban.

Nekimegy embereknek, tárgyaknak.

Szociális, Emocionális és Önszabályozási Zavar

Szociális

Nehezen jön ki a kortársaival.

Inkább egyedül játszik a játékokkal, mint emberekkel.

Nehezen folytat le „értelmes” kétoldalú kommunikációt.

Önveszélyes és agresszív mások felé.

Mások nehezen értik meg az igényeit, a szükségleteit.

Nem akar kontaktusba lépni számára ismerős emberekkel sem.

Emocionális

Nehezen viseli a változást.

Hamar frusztrált lesz.

Impulzív.

Kis csoportban vagy egyedül könnyebben működik együtt.

Hamar változik a kedve.

Szeret kint játszani, távol a csoporttól, megfigyel.

Nem tart szemkontaktust.

Nehezen tudja megfogalmazni, mire van szüksége.

Nehezen megy a szerepjáték (10 hónapos kor után).

Cél nélkül járkál fel-alá (15 hónapos kor után).

Szüksége van egy felnőttre a játékhoz, nem játszik egyedül (18 hónapos kor után).

Órákig ismételgeti a játékot, pl. sorba rak autókat, kockákat, ugyan azt a mesét nézi egymás után.

Önszabályozás

Irritábilis, hasfájós volt babaként.

Nehezen nyugtatja meg magát; cumival, átmeneti tárggyal, a számára fontos személlyel is nehezen nyugszik meg.

Nem tud az alvásból nyugodtan felébredni.

Segítségre van szüksége az elalváshoz, pl. simogatni kell a hátát, autóban alszik, sokat kell sétálni vele, stb.

A belső szabályozás (az interoceptiv érzékelés)

Gyorsabban lesz melege/ hamarabb kezd el fázni, mint mások. Nem veszi észre, hogy melege van vagy fázik, nem tudja megfelelően szabályozni a testhőmérsékletét.

Nehezen akklimatizálódik a hőmérsékletváltozáshoz (tél-nyár, hidegből-melegbe, stb.)

A légzés vagy túl gyors, vagy túl lassú, nehezen vált gyors légzésről lassú légzésre.

Szívdobogása/pulzusa hirtelen felgyorsul vagy lelassul a mozgástól függően túl gyorsan vagy túl lassan.

Lassabban áll vissza a pulzusa a normáltartományba, amikor megijed.

Hangulatváltozások a nap folyamán (egyszer boldog, másszor dühős gyors váltakozással, néha akár látható ok nélkül).

Nehezen kontrollálja a kiváltó okokat (hol letargikus, hol feldobott, vagy a kettő között váltakozik az állapota).

Gyakori szorulás, hasmenés vagy ennek váltakozása akár egy vagy pár napon belül.

Nem tudja kontrollálni a szomjúságot, lehet, hogy soha nem szomjas, vagy állandóan szomjas.

Nehezen lesz szobatiszta, nem érzi, hogy mikor kell kimennie (pl. nem érzi, hogy mikor lesz tele a hólyagja).

Nehezen kontrollálja az éhséget, állandóan eszik, vagy nem eszik egyáltalán, vagy a kettő között variál.

Nem tudja kontrollálni az étvágyát, vagy nincs/kevés az étvágya, egyik pillanatban „éhen akar halni”, máskor két a falat után tele van, aztán újra éhes lesz.