Szójegyzék[1]

Agy: a központi idegrendszer része, amely ingereket kap, integrál, modulál és egységbe szervezi ezeket, majd impulzusokat küld ki, melyekkel mozgásos, nyelvi vagy érzelmi válaszokat ad.

 

Aktivitási szint: a személy szellemi, érzelmi vagy fizikai éberségének szintje. Az aktivitási szint lehet magas, alacsony vagy a kettő közötti.

 

Arousal/éberség: az idegrendszer éberségi állapota, amely az alvástól az ébrenlétig, a magastól az alacsonyig terjed. Az optimális arousal szint a „pont jó”, azaz a központ az unalom és az izgatottság között van, amikor a készenlétet és a nyugalmat érezzük.

 

Auditív / hallási diszkrimináció: a hangok észlelésének, azonosításának, differenciálásának, megértésének és a hangokra reagálásának képessége.

 

Állapot: egy egyén figyelmi, hangulati vagy motoros válaszának mértéke az érzékszervi ingerre.

 

Belső érzékszervek: tudat alatt működő érzékszervek, amelyek a testi funkciókat - mint pl. a szívverés, az éhség és éberségi szint - szabályozzák, beleértve az interoceptív, a vesztibuláris és proprioceptív érzékelés szerveit is.

 

Belső/Interoceptív érzékelés: a szervezet fiziológia állapotát érzékelő rendszer, amely a szív, a máj, gyomor és az egyéb belső szervek tudatos és ösztönös szabályozását végzi.

 

Expresszív/kifejező nyelv: kiejtett vagy leírt szavak vagy kifejezések, melyeket az egyén érzései vagy gondolatai kifejezésére használ.

 

Érzékelési rendellenesség (SPD): nehézség abban, ahogyan az agy felveszi, szervezi és felhasználja a szenzoros információkat, így problémákat okoz az egyén számára a környezettel való hatékony interakcióban. A szenzoros ingerek feldolgozási zavara nehézséget okoz az egyén mozgásában, érzelmi életében, figyelmében, kapcsolataiban és adaptív válaszaiban.

 

Érzékelési vagy szenzoros integráció (SI): a szenzoros ingerfeldolgozás egyik része, melynek során egy vagy több érzékelési rendszerből érkező ingerek összekapcsolódnak az agyban. A szenzoros integrációs diszfunkció az SPD egy másik elnevezése.

 

Finommotorika: a kisebb izmok mozgása a kéz- és láb ujjaiban, a szemekben és a nyelvben.

 

Floortime: Stanley I. Greenspan módszere a gyermekek egészséges érzelmi fejlődésének előmozdításra; intenzív, egy az egyhez interakció egy felnőttel a gyermek szintjéhez igazodva.

 

Foglalkoztatás terápia/occupational therapy (OT): a tevékenységek használata a fizikai sérülés vagy betegség, kognitív érintettség, pszichoszociális diszfunkció, mentális betegség, értelmi vagy tanulás akadályozottság vagy kedvezőtlen környezeti adottságok miatt korlátozott egyén maximális önállóságának kialakítására és egészségének fenntartására. A foglalkoztatás terápia magában foglalja a felmérést, értékelést, kezelést és konzultációt is.

 

Foglalkoztatás terapeuta (OT):

egy biológiailag, egészségügyileg, orvosilag és viselkedés-lélektanilag (neurológiai, anatómiai, fejlődés lélektani, kineziológiai, ortopédiai, pszichiátriai és pszichológiai területeken) képzett egészségügyi szakember.

 

Habituáció/hozzászokás: az ismerős ingereket figyelmen kívül hagyó neurológiai folyamat.

 

Hallás, halló képesség: a hangok észlelésének és felfogásának képessége.

 

Inger: bármi, mi aktiválja az ingerfelvevő receporokat és választ vált ki.

 

Ingerkereső: az erős érzékszervi ingerek utáni sóvárgó.

 

Ízlelés: az ízek, zamatok érzékelése.

 

Korai fejlesztés: kezelés/terápia kisgyermekek egészségügyi vagy fejlődési problémáinak megelőzésére és/vagy kezelésére.

 

Központi idegrendszer: az idegrendszer agyat és gerincvelőt magába foglaló része, amely összehangolja az egész idegrendszer működését.

 

Külső érzékelés: látás, hallás, szaglás, tapintás, és ízlelés.

 

Látás: a látottak azonosításának folyamata, annak megértése, hogy mit látnak a szemek, és felkészülés a válaszra.

 

Megkésett fejlődés: bizonyos készségeknek csak az elvárt életkor utáni megjelenése.

 

Moduláció: az agy azon képessége, amely az egyén bejövő ingerekre adott adaptív válaszának fokát, intenzitását és természetét szabályozza.

 

Nagymozgás: a karok, a lábak és a törzs nagyizmainak mozgása

 

Neurológia: az idegek és az idegrendszer tudománya. A neurológus az a szakember, aki az agy és a központi idegrendszer betegségeit vizsgálja és kezeli.

 

Percepció/észlelés: az agy által az ingerhez társított jelentés.

 

Proprioceptív érzékelés (helyzetérzékelés): az izmokból és ízületekből érkező ingerek akaratlan érzékelése, ami információt szolgáltat arról, hogy hol és hogyan húzódnak/nyomódnak össze vagy fordulnak el ízületeink, melyik testrészünk éppen hol van, és hogyan mozog.

 

Receptív/ befogadó nyelv: annak megértési képessége, hogy a szavak hogyan fejeznek ki gondolatokat, érzelmeket (olvasott, hallott szöveg értése, nyelvtani kompetenciák), a nyelv, amelyet az egyén olvasási vagy szövegértés közben használ.

 

Receptorok: testszerte megtalálható speciális sejtek, melyek speciális érzékelési ingereket kapnak és továbbítanak feldolgozásra a központi idegrendszerbe.

 

Reflex: automatikus, ösztönös válasz egy ingerre.

 

Szabályozási rendellenesség: a változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének nehézsége: pl. az önmegnyugtatás stressz helyzetben, az elalvás és felébredés, evés, emésztés-ürítés, figyelem, szociális részvétel, és az ingerfeldolgozás nehézsége.

 

Szem-kéz koordináció: a szemek és kezek hatékony együttműködése, amely nélkülözhetetlen a játékhoz, az öltözködéshez az íráshoz, stb.

 

Szenzomotoros: a szenzoros üzeneteket fogadó és ezekre testi válaszokkal reagáló agyműködési folyamatra vonatkozó.

 

Szenzoros diéta/érzékelés diéta (sensory diet): azoknak a multiszenzoros tapasztalatoknak az összessége, amelyekre az egyénnek szüksége van a nap során, hogy kielégítse ingerkeresési vágyait, hogy elégedett legyen; egy foglalkoztatási terapeuta által összeállított tervezett, ütemezett tevékenység sorozat, melynek célja az egyén önszabályozó képességének fejlesztése.

 

Szenzoros integrációs kezelés: egy foglalkoztatás terápiás technika, amely játékos, értelmes tevékenységeket kínál, hogy erősítse az egyén szenzoros ingerfelvételét és elősegítse beválását a napi életben. A hangsúly a képességfejlesztés helyett a szenzomotoros feldolgozás fejlesztésén van.

 

Sztereotip viselkedés: haszontalan, ismétlődő és szokássá vált tevékenység, gyakran az autizmushoz kapcsolódik.

 

Taktilis érzékelés (tapintási ingerek érzékelése): az az érzékelő rendszer, amely ingereket kap a nyomásról, a vibrációról, a mozgásról, a hőmérsékletről és a fájdalomról elsősorban a bőr és a szőrök érzékelőin keresztül.

Túlérzékenység: gyors vagy heves reakció egy, a többiek számára általában kellemes ingerre. Jellemzően eltúlzott, kellemetlen, érzelmi alapú vagy elkerülő típusú reakció.

 

Vesztibuláris érzékelés (egyensúly– és mozgásérzékelés): Aafej helyzetét és mozgását a föld felszínéhez képest érzékelő rendszer. A szemek, a fej és a test mozgását koordinálja, ezáltal hat az egyensúlyra, az izomtónusra, a látásra, a hallásra és az érzelmi biztonságra. Érzékelői a belső fülben találhatóak.

 

Viselkedés: bármi, amit valaki egy ingerre adott válaszként csinál, beleértve az akciókat, érzéseket, érzékelést, gondolatokat, szavakat vagy mozdulatokat.