Érzékszerveink[1]

Az információ felvételre szolgáló szerveink az érzékszervek. Ingerfelvevő képességük által a különböző fizikai ingereket elektromos impulzussá alakítják, és az idegszálakon keresztül az elsődleges információt az agyba továbbítják. Az ingerek felvételét és átalakítását az érzékszervekben megtalálható receptorok (érzéksejtek) végzik különféle fizikai és vegyi folyamatok által. Az érzékszervek egyéb részei a receptorok védelmét és az ingerek továbbítását végzik.

Látás

A látás a fény által közvetített vizuális információ feldolgozása, amelynek fő célja a tárgyak azonosítása, és azok közvetlenül nem észlelhető tulajdonságainak (pl. szín) felismerése. Kiemelkedő szerepe van a cselekvés vezérlésében.

Hallás           

A hallás (más szóval auditív vagy akusztikus érzékelés) az élőlények hangérzékelésének neve. Erre olyan érzékszervek teszik őket képessé, amelyeket a levegő rezgései stimulálnak.

Tapintás[2]

A tapintás (latinul tactus – bőrérzéklet) az érzékelés egyik módja. A bőr mechanikai receptorai a mélyérzékelés integrálásával aktívan észleli az egyes objektumok nagyságát, súlyát, felszínét, kontúrjait, stb. A bőrérzékletek összessége tartalmazza a mechanikai (érintés, nyomás), a hő és a fájdalom érzetét. Sokszor nem is egy, hanem több érzéknek veszik. Az ezekkel foglalkozó tudományág a haptika. Az audiovizuális mintájára úgy nevezzük a tapintható dolgokat, mint pl. a vakok írását, hogy taktilis.

Az ide tartozó alérzékletek:

• a szűkebb értelemben vett tapintás, érintés, a felszín érzékelése
• mélyérzékelés, propriorecepció
• hőérzékelés
• fájdalomérzékelés

Szaglás

A szaglás a levegőben oldott kémiai anyagok észlelését jelenti. Az ízek és a szagok kölcsönösen hatnak egymásra. A szaglás a legösszetettebb vegyi érzékelési mód.